Csobánc vára

A Balaton-felvidéki vár 240 méteres önálló, szigetszerű kiemelkedésével a legkomolyabb várhegy a környéken, mely ugyanakkor könnyen és biztonságosan megmászható.

A magasságát tekintve a balatoni tanúhegyek között valahol középen áll a 376 méteres magasságával, de várhegyként a legnagyobb a 240 méteres önálló, szigetszerű kiemelkedésével. A Rezi várhoz 418-métert, a Tátika-várhoz 413 métert kell megmásznunk, a Somló 367 méteren álló, 160 méteres környezetből kiemelkedő, a sümegi vár 245 méteren, szigligeti 230 méteres magasságban található. Az utóbbi évtizedekben a Csobánc-hegy a siklóernyősök kedvenc helye lett.

A várhegy lábától a hegy csúcsáig tartó 1,8 kilométeres út végig jól járható., az emelkedés egyenletesen oszlik el. A 240 méteres emelkedés is szépen eloszlik a távon. Ennek ellenére a túracipőt, ami köves, sziklás talajon is megfelelő stabilitást ad, ne felejtsük otthon!

Ha autóval érkezünk, a hegy nyugati lábánál kiépített “várparkolóban” hagyhatjuk a kocsit. Ezt Gyulakeszi központjából a katolikus templom északi oldalán induló Jókai utcán át érjük el. A parkolóban piknikező helyeket is találunk asztalokkal, tűzrakóval, így jobb időben akár hosszabban is elidőzhetünk a túra előtt vagy után.

Az útvonal a Rossztemplomig, mely a 13. században épült, a zöld jelzésen halad, majd egy jelzés nélküli rövid átkötő szakasz után a kék jelzést követve jutunk fel a hegy tetejére. Több helyen külön tábla is segíti a tájékozódást.

Az út minőségét illetően van frissen burkolt aszfaltos szakasz, kisebb-nagyobb kövekkel fedett veszélyesebb rész, a hegy közepénél kialakított szerpentin legnehezebb szakaszán pedig betonból készült vasúti talpfákból építettek lépcsőzetes szakaszt.

Csobánc várának építését valószínűleg 1255 előtt elkezdték. A vár 1300-ban már a rátóti Gyulafi (később Gyulaffy) családé volt. Egy rövid egy időt leszámítva így is maradt 1669-ig, amikor Esterházy Pál vásárolta meg az anyagi problémákkal küzdő tulajdonosoktól.

Hangodi szerint “a vár történetének legfényesebb napja 1707. Február 25-én jött el, amikor az Erdélyből Jean-Louis Rabatin császári tábornagy vezetése alatt a Balaton-felvidéken át Ausztria felé visszavonuló haderő mintegy ezerfős osztaga sikertelen ostromot intézett Csobánc ellen. A várban Szász Márton kuruc vice hadnagy harminc gyalogos puskás hajdúja, ugyanennyi bemenekült fegyveres nemesember, asszonyaik és lányaik alkották a védősereget.

Az osztrák, német, dán, szerb és labanc-magyar ostromlók mintegy négyszáz főt vesztettek, köztük 52 tisztet és az osztagot vezénylő Kreutz ezredest.”

A kurucok 1709-ben hagyták el a várat. Az általuk már elkezdett rombolást a császári katonák fejezték néhány évvel később a falak felrobbantásával.

Mostanra csak a keleti oldal falai maradtak meg egybefüggő részként. Így romokkal is gyönyörű hely a Csobánc. Gyönyörű panoráma tárul elénk a Tapolcai medencére, szigligeti várhegy és a Szent György hegy felé vagy a Kis Bakony , Kopasz –hegy, Szentbékkálla irányába..